civilek civilkedni tanulnak profi civilektől

Solidarity

2015. május 08. - külföldiügynök

Májusban egymást érik a demonstrációk Chicagóban. Civil szervezetek, vallási vezetők és aktivisták közösen lépnek fel a szenátor megszorító intézkedései ellen, amelyek lényegében csak a legkiszolgáltatottabbakat érintik. A civileknek nagyjából egy hónapjuk van meggyőzni a kormányzót, hogy inkább a nagyvállalatoktól szedje be az iparűzési adót. Ha ez nem sikerül, sokan kerülnek az utcára, veszítik el munkájukat és a különböző egészségügyi, utazási támogatásukat. Chicagóban ma négy gyerek közül egy hajléktalan. 

 

sam_0904.JPG

Az összefogás itt sem túl gyakori, a közös nyomásgyakorlás technikáját most csiszolják fényesre. A szakszervezetek óriási tagságára és történelmére persze lehet alapozni. Közösségszervezők fórumokat, csoportokat, akciókat szerveznek, telefonálnak, levelet írnak, hogy minél több embert, közösséget elérjenek és bevonjanak a májusi közös tüntetés sorozatba.

sam_0900.JPG

A tüntetés naptár kezd csúcson járni:

A nyitó eseményszombaton egy demonstráció lesz a belvárosban, ahova több száz embert várnak a szervezők, a női idősügyi szervezet.  A megszorító intézkedések helyett a nagy vállalatok megadóztatását követelik. Itt valahogy szimpátia alapján adóznak a cégek, a konkrét adatok pedig nem nyilvánosak.

Ezt követi május 13-án egy városnézős, vonulós túra. A szenátornak sikerült 10 házat összevásárolni az elmúlt években Chicagóban, ezeket látogatják végig a demonstrálók. Turistáknak se rossz program.

Itt az egyházak is elég bevállalósak. Május 18-án vallási vezetők vonulnak a tőzsde elé, Jézus vajon kitől venne el? munkacímmel. Ez az első olyan tüntetés Chicagóban, ahol civilek és egyházi vezetők együtt protestálnak.

És a nagy kedvencem: május 20-án tüntetés a McDonald’s főhadiszállása előtt a 15 dolláros minimum órabérért. Nem tudom, hogy ebben az esetben mit jelent az elégséges szolgáltatás, de a tüntetők gördülő sztrájkot helyeztek kilátásba, ha nem teljesülnek a követeléseik. Oda a BigMac. 

sam_0917.JPG

Az itteni tüntetések szervezésének vannak pár alapvetései:

  1. Készíts listát, hogy kiket tudsz bevonni a szervezésbe. Folyamatosan tájékoztasd őket, hívd fel őket, írj levelet nekik és kérdezd meg, hogy ők ugyanezt megtették-e.
  2. Az embereket fel kell tüzelni, hogy mérgesek legyenek, de a haragjuk legyen építő és ne romboló.
  3. Polarizálj! Legyen világos, hogy ki a jó és ki a rossz.
  4. Egyszerű, rövid üzenetet fogalmazz meg. Szenvedélyes, de nem hosszan beszélő szónokok legyenek.
  5. A demonstrációnak legyen főpróbája!
  6. Használd a médiát, hogy megnyerd az ügyed.
  7. És a legfontosabb, dadaaammm: Éneklés nélkül a tüntetés nem tüntetés!

 És hogy ez mennyire így van: a titkos Mekis tüntetés megbeszélés után, ahol rám akasztották a szakszervezet kitűzőjét, az utcán lekpacsolt egy rendőr az utcán. Na, gondoltam, most pattintanak ki a kontinensről. Észrevette a kitűzőmet, és megkérdezte, hogy a Union tagja vagyok-e, mert ő büszke szakszervezetis, és azon nyomban a rendőr elkezdte nekem hangosan a solidarity forever nótát elénekelni a nyílt színen. Majd megköszönte a támogatásom és tovább ment. Chicago by night.

u.i.: Valaki tud jó tüntetős, vonulós, bevonós, de nem depós dalt?

 

Chicago rulez!

Illinois állam szenátora, Bruce Rauner a napokban nyújtotta be az állami költségvetést, 6 milliárd dollár megszorítással. A kiadásokat csökkentő megszorítások elsősorban a szociális területeket, az oktatást, az egészségügyet és a tömegközlekedést érinti. Egészen konkrétan a hajléktalan ellátást, a lakhatási támogatásokat, a gyerekjóléti szolgáltatásokat, a fogyatékkal élő gyerekek támogatását, az iskola utáni fejlesztő foglalkozásokat, a drog rehabilitációs programokat és a mentális betegeket támogató intézményeket sújtja leginkább a vágás. Nahát. A szenátort ebben az évben választották újra, sokak szerint az állam leggazdagabb embere egészen egyszerűen befizette magát a szenátori székbe, a választások utolsó hetében a csapból is ő folyt. Míg a megszorítások a legnehezebb helyzetben élőket érintik, addig Rauner szenátor meglepően bőkezű a legnagyobb forgalmat bonyolító vállalkozásokkal. Minősített adatok védelmére hivatkozva a pontos számokat nem lehet látni, de a legnagyobb árbevételű vállalkozások kb. 70%-a valahogy nem fizet társasági és iparűzési adót. Rauner a felső 1% kormányzója gúnynevet kapta.

sam_0886.JPG

Civil szervezetek az átlátható és egyenrangú adózás mellett a banki tranzakciók utáni adó bevezetését (Robin Hood adó) szorgalmazzák a megszorítások helyett. Ez eddig annyira még nem ment át. Az érdeksérelmek mentén számos koalíció alakult az elmúlt hetekben, civil szervezetekből, aktivistákból, önkéntesekből, helyi lakó közösségekből. Szervezkednek, akcióznak, lobbiznak, demonstrálnak, összefognak. Még van pár hetük, hogy változásokat érjenek el. Június első hetében fogadják el a végleges költségvetést. Ezt a folyamatot nézhetem végig egészen közelről az egyik legnagyobb civil szervezeteket tömörítő One Northside koalíció főhadiszállásán. Akciókkal és demonstrációkkal teli hetek Chicagóban. Akkor hajrá!

sam_0761.JPG

Gumi & papucs

Civil megoldások 2.

A szociális vállalkozás egyik legszebb példája Detroitban a Cass Community flip-flop műhelye. Illegális szemétlerakókból használt autógumikat gyűjtenek össze és készítenek az abroncsból papucsot a vállalkozás munkatársai. Ők munkanélküli, hajléktalan emberek. Korábban óriási gondot okozott az utcán tornyosuló gumik, amiben a víz összegyűlt és rovaroknak, rágcsálóknak adott kiváló életteret.

papucs.jpeg

 

A munkahely teremtő környezetvédő program ma már rentábilis. Több ezer papucsot adnak el világszerte az interneten a Cass Community munkatársai. 

http://casscommunity.org/

 

 

Detroit Spirit

Civil megoldások 1.

Az egykor virágzó, kétmillió lakosú Detroitban ma 650 ezer ember él. Komplett utcák ürültek ki, elhagyott háztömbök sorakoznak a sugárutakon. Az átlagéletkor 59 év, az itt született fiatalok menekülnek. A munkanélküliségi ráta 14%, a fiatalok körében ez eléri a 40%-ot. Az afroamerikai lakosok aránya meghaladja a 80%-ot. Detroitot a gazdasági válságtól kezdve, a korrupt vezetőkön át, bankcsődök és gyárbezárások tették élhetetlenné.

 detriot.jpg

Korábban Amerika 5. legnagyobb városában, az autóipar fellegvárában most csak az igazán elszántak maradtak, akik szívvel, lélekkel hisznek Detroitban. De ők most újra életet visznek a városba. A sok kudarc, csőd és a kiábrándító politikusok utána az új vezetés a civilekre bízta a várost. A két éve megválasztott polgármester 15 közösség építőt bízott meg, hogy járják a városrészeket, beszélgessenek az emberekkel, gyűjtsék össze a helyiek igényeit, indítsanak közös programokat, projekteket. Vicki Kovari a Neighbourhood Department, a közösségépítő csapat vezetője szerint a közösségre és a civilekre kell és megéri építeni. A detroiti vezető szerint a helyi közösségek nagyon sok olyan feladatot vesznek át, ami igazából a város feladata lenne, de a csőd miatt nincs rá forrás. Ilyen például a parkok tisztán tartása. Egy-egy parkot helyi közösségek örökbe fogadhatnak, a gondoskodásért cserébe pedig eseményeket szervezhetnek oda szabadon és ingyenesen.

Ennél nagyobbat álmodott Tom Woiwode, ő nem egy parkot, hanem a folyó partszakaszát fogadta örökbe. A városiak 15 évvel ezelőtt nem tudtak lemenni a folyó partjára, nem volt összeköttetés a város és a part között. Civil szervezetek- Tom alapítványával az élén- lakókkal összefogtak és a 10 kilométeres partszakasz rehabilitációjáért kezdtek el lobbizni. A városvezetés támogatása után már csak a befektetőket kellett megnyerni, de az elszánt csapatnak, bár évekbe telt, de ez is sikerült. A part azóta is folyamatosan bővül: parkok, éttermek, kávézók, játszóterek és bicikli út épült. Detroit leglátogatottabb része lett.

részletek: http://detroitriverfront.org/our-story

 

Detroitból nemcsak menekülnek az emberek. Igaz, akik ide születtek fiatalok, hamar elhagyják a várost. Az elmúlt pár évben egy ellentétes folyamat is elindult, hipszterek, művészek költöztek be a városba, akik izgalmasnak tartják az éledező várost. Persze az se elhanyagolható szempont, hogy elég olcsón lehet ingatlanokat vásárolni. Egy 70 négyzetméteres lakásba már 30000 dollárért beköltözhetünk. 

IÉP

Amerikába mentünk

A békaemberek szerint idegen érdekeket kiszolgáló ügynökképzésre mentem Amerikába. Az idegen érdek programban (IÉP) kisebbségi ügyekkel foglalkozó civilek közösség és hálózat építést, érdekérvényesítést, hatékony kampányszervezést tanulhatnak amerikai civil szervezetektől gyakorlatban és szakemberektől a padban. Talán még a CIA is megpróbál majd beszervezni. Addig mindenesetre leírom, hogy mit gondolnak az üveghegyen túl a civilekről, milyen módszerekkel dolgoznak a szervezetek, kiket és hogyan érnek el, hogyan mozgósítanak. Ez például érdekes lehet a meneteseknek is, hátha egyszer nem lesz elég normatíva a vonulásra.

Az amerikai kormány és civil szervezetek programjában (hoppá! itt együtt dolgoznak ezek)  22 civil nyert ösztöndíjat Bulgáriából, Romániából, Szlovákiából és Magyarországról.  Romák, LGBT, ifjú és idősügyi szakértők, városiak, vidékiek, lányok, fiúk, kékek és lilák, katolikusok és ateisták. 6 hetünk van, hogy bevegyük Detroitot, Chicagot, New Yorkot és Washingtont. 

 

-kozosseg-32323.jpg