civilek civilkedni tanulnak profi civilektől

Solidarity

2015. május 08. - külföldiügynök

Májusban egymást érik a demonstrációk Chicagóban. Civil szervezetek, vallási vezetők és aktivisták közösen lépnek fel a szenátor megszorító intézkedései ellen, amelyek lényegében csak a legkiszolgáltatottabbakat érintik. A civileknek nagyjából egy hónapjuk van meggyőzni a kormányzót, hogy inkább a nagyvállalatoktól szedje be az iparűzési adót. Ha ez nem sikerül, sokan kerülnek az utcára, veszítik el munkájukat és a különböző egészségügyi, utazási támogatásukat. Chicagóban ma négy gyerek közül egy hajléktalan. 

 

sam_0904.JPG

Az összefogás itt sem túl gyakori, a közös nyomásgyakorlás technikáját most csiszolják fényesre. A szakszervezetek óriási tagságára és történelmére persze lehet alapozni. Közösségszervezők fórumokat, csoportokat, akciókat szerveznek, telefonálnak, levelet írnak, hogy minél több embert, közösséget elérjenek és bevonjanak a májusi közös tüntetés sorozatba.

sam_0900.JPG

A tüntetés naptár kezd csúcson járni:

A nyitó eseményszombaton egy demonstráció lesz a belvárosban, ahova több száz embert várnak a szervezők, a női idősügyi szervezet.  A megszorító intézkedések helyett a nagy vállalatok megadóztatását követelik. Itt valahogy szimpátia alapján adóznak a cégek, a konkrét adatok pedig nem nyilvánosak.

Ezt követi május 13-án egy városnézős, vonulós túra. A szenátornak sikerült 10 házat összevásárolni az elmúlt években Chicagóban, ezeket látogatják végig a demonstrálók. Turistáknak se rossz program.

Itt az egyházak is elég bevállalósak. Május 18-án vallási vezetők vonulnak a tőzsde elé, Jézus vajon kitől venne el? munkacímmel. Ez az első olyan tüntetés Chicagóban, ahol civilek és egyházi vezetők együtt protestálnak.

És a nagy kedvencem: május 20-án tüntetés a McDonald’s főhadiszállása előtt a 15 dolláros minimum órabérért. Nem tudom, hogy ebben az esetben mit jelent az elégséges szolgáltatás, de a tüntetők gördülő sztrájkot helyeztek kilátásba, ha nem teljesülnek a követeléseik. Oda a BigMac. 

sam_0917.JPG

Az itteni tüntetések szervezésének vannak pár alapvetései:

  1. Készíts listát, hogy kiket tudsz bevonni a szervezésbe. Folyamatosan tájékoztasd őket, hívd fel őket, írj levelet nekik és kérdezd meg, hogy ők ugyanezt megtették-e.
  2. Az embereket fel kell tüzelni, hogy mérgesek legyenek, de a haragjuk legyen építő és ne romboló.
  3. Polarizálj! Legyen világos, hogy ki a jó és ki a rossz.
  4. Egyszerű, rövid üzenetet fogalmazz meg. Szenvedélyes, de nem hosszan beszélő szónokok legyenek.
  5. A demonstrációnak legyen főpróbája!
  6. Használd a médiát, hogy megnyerd az ügyed.
  7. És a legfontosabb, dadaaammm: Éneklés nélkül a tüntetés nem tüntetés!

 És hogy ez mennyire így van: a titkos Mekis tüntetés megbeszélés után, ahol rám akasztották a szakszervezet kitűzőjét, az utcán lekpacsolt egy rendőr az utcán. Na, gondoltam, most pattintanak ki a kontinensről. Észrevette a kitűzőmet, és megkérdezte, hogy a Union tagja vagyok-e, mert ő büszke szakszervezetis, és azon nyomban a rendőr elkezdte nekem hangosan a solidarity forever nótát elénekelni a nyílt színen. Majd megköszönte a támogatásom és tovább ment. Chicago by night.

u.i.: Valaki tud jó tüntetős, vonulós, bevonós, de nem depós dalt?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kulfoldiugynok.blog.hu/api/trackback/id/tr907440914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.